Cikkek

Útmutatók és válaszok a céges bélyegzőről magyar cégeknek, egyéni vállalkozóknak és irodai használatra.

• Kötelező a bélyegző? (2026)

  Egyetlen jogszabály sem írja elő a bélyegzőt: a Ptk. 3:116. §-a a cégjegyzésről szól, az Áfa tv. 169. §-a pedig a számla adatairól, bélyegző nélkül. Nézzük, ki kéri mégis: a bankok, a hivatalok, a pályázati kiírások és a partnerek.

• Mit írjunk a bélyegzőre

  Milyen adatok kerüljenek egy Kft., egy Bt. vagy egy egyéni vállalkozó bélyegzőjére: cégnév a társasági formával, székhely, adószám, cégjegyzékszám vagy nyilvántartási szám. És mi az, ami inkább maradjon le róla.

• Egyéni vállalkozó bélyegzője

  Az egyéni vállalkozónak sem írja elő jogszabály a bélyegzőt, a bank, a hivatal és a számlatömb viszont gyakran kéri. Mit tartalmazzon a lenyomat, és mit jelent az "e.v." megjelölés a néven.

• Elektronikus bélyegző és bélyegzőlenyomat: mi a különbség

  Két kifejezés, amely hasonlóan hangzik, de mást jelent: az eIDAS rendelet és a 2015. évi CCXXII. törvény szerinti elektronikus bélyegző, illetve a dokumentumba illesztett bélyegzőlenyomat képe. Összehasonlító táblázattal.

• Aláírás bélyegző és az aláírás

  A bélyegzővel visszaadott aláírás nem aláírás. Mit jelent ez a gyakorlatban, mikor használható nyugodtan az aláíráskép, és mikor kell helyette saját kezű vagy minősített elektronikus aláírás.

Nézze meg a bélyegző mintákat, a felhasználási eseteket dokumentumonként, és az útmutatókat a programokhoz.